Rózsa Niki

A szombat este hagyományosan a randik ideje, de mivel jelenleg egyikünknek sincs pasija, illetve akinek mégis, az ritkán látja, mára csajos estét tervezünk – moziba megyünk, majd nálunk töltjük a nap hátralevő részét.
Már nem is emlékszem, mikor voltunk utoljára moziban – egyetemi éveink alatt minden szerdán állandó programunk volt a délutáni séta, majd az esti mozizás, de mostanra ebből csak az előbbi maradt. Pedig nagyon szerettem az ilyen estéket; már hétvégén alig vártam, hogy legyen végre szerda, amikor mindannyian együtt lehetünk. Talán újra be kellene vezetni ezt a hagyományt.
Első lépésként kiválasztunk egy romantikus vígjátékot a filmkínálatból, majd délután elindulunk a Plaza felé – amíg elkezdődik a film, beülünk egy közeli kávézóba, a szokásos csajos beszélgetésre.
- Rémes ez a szombat… Sehol egy pasi – fakad ki Léni. – Ez nem ér, én mindig randizom szombaton.
- Ne panaszkodj, nekem mostanában az összes szombatom ilyen – emlékeztetem a nyilvánvaló tényre, miszerint neki jóval könnyebben megy a pasizás, mint legtöbbünknek.
- Ha kicsit megerőltetnéd magad, annyi pasid lehetne, hogy meg se tudnád őket számolni – kontráz. – Csak többet kellene társaságba járnod és kevesebbet válogatnod, és máris megoldódnának a randigondjaid.
- Nem biztos, hogy minden héten mással szeretnék randizni… - felelem óvatosan. – Lassan túlvagyok azon a koron, amikor az ember csak rövid távra tervez, és már szeretném megtalálni az életre szóló társam.
- Én szintén – bólogat Sara. – De nagyon nehéz rendes férfit találni; a többség csak kalandra hajt, és amint megkapta, amit akar, lelép.
- Az a ti bajotok, hogy romantikus filmeken nőttetek fel, és még mindig azt hiszitek, hogy eljön értetek a mesebeli herceg – mereszti égnek szemeit Léni. – Pedig ez csak mese, ami kiválóan működik a romantikus filmekben, a való életnek azonban semmi köze ehhez.
- És akkor mit csináljunk? – kérdezem. – Járjunk minden hétvégén buliba, hogy majd most szembejön életünk értelme, vagy legalábbis egy pasi, akivel két hónapig elszórakozhatunk?
- Látod, ez nem is rossz ötlet. Egy szórakozóhely kiváló hely az ismerkedésre; gondolj bele, egyetlen este mennyi pasival találkozhatsz. A lehetőségek korlátlan tárháza.
- Persze, gimiseknek meg egyéjszakás kalandot keresőknek. De nekünk nemcsak egyszeri alkalomra kellenek a férfiak, és a tinikorból is kinőttünk már – felelem. Döbbenet, hogy ő közöttünk a legidősebb, mégis mennyire nem nőtt még fel, hogy még mindig csak a kalandokat keresi, minden elképzelhető helyen. De persze az életkor nem feltétlenül áll arányban a szellemi érettséggel, amire ő a tökéletes példa.
- Reménytelenek vagytok – rázza fejét megadóan barátnőnk. – Pedig ha tudnátok, mennyi mindent kihagytok az életetekből. Egy egyéjszakás kaland is lehet jó, sőt az az igazán izgalmas.
- Nem tudom, mi a jó abban, hogy felébredsz és fogalmad sincs, ki az az alak melletted, és egyáltalán hol vagy – válaszolom, Sara egyetértő bólogatása közepette. – Ez valahogy sosem vonzott.
- Mert nincs benne tapasztalatotok. Ezt is okosan kell csinálni.
Ezen a ponton feladom. Lénivel nem lehet vitatkozni, pasikról meg főleg nem.
De most komolyan. Mi a jó abban, hogy megismersz egy pasit, két órán belül az ágyában kötsz ki, aztán jobb esetben másnap reggel, rosszabb esetben már éjszaka elbúcsúztok egymástól, és a továbbiakban a haveroknak szóló történeteiben te leszel „a százhuszonötödik nő, aki megvolt”? Tényleg ennyire alacsony lenne a legtöbb nő önbecsülése, vagy csak egyszerűen vonzza őket a kaland meg az izgalom, bármilyen sokadrangú helyet foglalnak el a továbbiakban a pasi életében? Sőt a legtöbbjüket a szenvedélyes éjszaka után a pasi még csak meg sem ismeri, de ők mindezek ellenére belemennek. Ezt sohasem fogom megérteni.
Szerencsére indulnunk kell, így a téma megvitatása egyelőre abbamarad. Már sokszor beszélgettünk erről és az álláspontok azóta sem változtak, de Léni még mindig ki tud akasztani, amikor folyton azt hangoztatja, hogy az embernek felesleges olyan köznapi dolgokba bonyolódnia, mint a szerelem és különben is, a minden érzelmet nélkülöző, pusztán szexen alapuló kapcsolatok a legjobbak, mert így nem köti le magát és bármikor továbbléphet. Nagyon szeretem és el sem tudnám képzelni nélküle az életem, de néha komolyan nem értem, hogy lehetünk mi barátnők.