Rózsa Niki

Anyu azt mondja, fejvadász cégeknek küldjek önéletrajzot, úgy könnyebben találok állást; mondván, ha az ügyfelek között van olyan vállalat, amelyik az én szakterületemen keres munkatársat, máris mehetek állásinterjúra és eséllyel pályázom a helyre. Az egyik ismerőse összegyűjtötte néhány fejvadász nevét és honlapcímét, ahol próbálkozhatok. Nagy lelkesen veszem kezembe a listát, abban a reményben, hogy most végre találok valamit; de ugyanolyan hirtelen alább is hagy a lelkesedés. Merthogy a nyolc felsorolt névből három egyáltalán nem fejvadász cég, hanem álláskereső oldal, amelyeknek régóta tagja vagyok és naponta kapok tőlük hírlevelet személyre szabott álláslehetőségekkel. További kettő ugyan tényleg fejvadász cég, de nekik már hónapokkal ezelőtt küldtem nekik önéletrajzot és még csak annyit sem írtak, hogy „bocs, nem kellesz”. A másik egy fejvadász honlapja, pár munkakeresési tippel, de mindenfajta álláslehetőség nélkül. A maradék kettő pedig egyáltalán nem foglalkozik az én szakterületemmel, csak menedzserek meg közgazdászok számára hirdetnek munkahelyeket, így azt hiszem, oda felesleges is lenne önéletrajzot küldeni, mert azzal a lendülettel a kukában kötne ki.
Szóval ez is kilőve. Folyton azt hallom, hogy a munkahelyek döntő többségét nem hirdetik meg a világhálón és ezért ismerősöknél kell tájékozódni, de ha az ember barátai sem tudnak túl sok álláslehetőségről, akkor hiába érdeklődöm náluk. Utána meg továbbra is hallgathatom a családomtól, hogy még mindig nem sikerült állást szereznem, pedig már találnom kellene valamit, mert az ember nem számíthat mindig a szüleire. Ezt én is tudom, de ha sehova nem kellek, mi egyebet tehetnék, mint folytatni az álláslehetőségek böngészését, önéletrajzokat küldözgetni minden szóba jöhető helyre, és reménykedni, hogy az egyik cégnél végre sikerrel járok? Ha bárkinek lenne használható ötlete e téren, szóljon; boldogan megfogadok bármilyen tanácsot, ha attól végre találok egy valamirevaló munkahelyet.